A 3 éves leukémiás kisfiú, Ábel története
Ábel tavaly szeptemberben nagyon belázasodott. Közel negyven fokos csillapíthatatlan láza volt, amivel aztán be is került a kórházba. Vérvétel után már nem is engedték haza őket, továbbküldték a Szegedi Klinikára. A csontvelő mintavétel után derült ki a pontos diagnózis, Ábelnek akut limfoblasztos leukémiája van.
A kemoterápiás kezelést a diagnózis felállítása után azonnal el kellett kezdeni. Először branülön, majd később a nyakán elhelyezett eszközön keresztül kapta a kisfiú az erős gyógyszereket. Ábel nagy türelemmel viselte a több hónapig tartó fárasztó és fájdalmas kórházi kezeléseket. Jó természetének híre az egész kórházban elterjedt. Szóbeszéddé vált az orvosok és ápolók körében, hogy van a kórházban egy picike, szőke leukémiás kisfiú, aki zokszó nélkül tűri a megpróbáltatásokat. Persze, amikor ereje engedte, akkor a kórházi játszószobában töltötte az idejét a többi kis beteggel. A kisfiú édesanyja nagyon elégedett volt a kórházi ellátással: az intézmény barátságos, jól felszerelt, látszik, hogy valóban megpróbálják minél otthonosabbá és elviselhetőbbé tenni az ottlétet a gyerekek számára –mondta.
A leukémiás kisfiú remélhetőleg már túl van a nehezén, hiszen a kemoterápiának vége, jelenleg fenntartó kezelést kap. Ennek keretén belül tablettás gyógyszereket, hetente pedig szteroidokat kap. A szteroidoktól neki szerencsére nem puffadt fel a pofija, mivel csak kis adagokban juttatják a szervezetébe. Az étvágya jó, így mostanában sokat erősödött a szervezete. Már járhat közösségbe, a vérképe is jó, ha pedig továbbra is minden jól alakul, akkor szeptembertől óvodába mehet, bár ő már inkább az iskolába vágyik. Ábel és a 11 éves bátyja nagyon jól kijönnek egymással, igazi minta testvérek.
Hétfőn alkalmunk volt személyesen találkozni a leukémiás kisfiúval, ugyanis otthonukban látogattuk meg a családot. Egy kis ajándékcsomaggal leptük meg a megszeppent kisfiút, akinek igencsak elállt a szava, amint beállítottunk hozzájuk. A megilletődöttség azonban nem tartotta vissza a kisfiút abban, hogy megmutassa nekünk zenei tudását, a kedvünkért még egy rögtönzött dobszólót is bemutatott. Megmutatta nekünk, hogyan szokott „főzni”, és azt is, hogyan üli meg a fehér játék paripáját. Még a videokameráját is elővette a kedvünkért.
Nagyon jól esett látni azt, hogy Ábel jól van, igazi mozgékony, tevékeny, értelmes kisfiú. Bár szeméből kiolvasható az ő korában ritka komolyság, megrendítő élettapasztalat, ami erősebbé tette őt sok kortársánál. A szülei nagyon szívélyesen fogadtak minket, és amíg beszélgettünk, Ábel rólunk is készített pár fotót mobiltelefonnal.
Nagyon sok boldogságot és kitűnő egészséget kívánunk Ábelnek és a családjának egy egész életre!
Ábel 2013. január 1. óta családtámogatási programunkban vesz részt, amely programot az adó 1 százalék felajánlásokból finanszírozunk.
