Botond még csak négy éves volt, amikor a betegsége elkezdődött. Eleinte csak a lábát fájlalta, amivel aztán egyik orvostól a másikig jártak, a probléma okát mégsem sikerült kideríteni. Ráadásként egy hónap múlva megdagadtak a kisfiú nyaki nyirokcsomói, januárban pedig az orvosok megállapították, Botondnak neuroblasztómája, más néven idegrendszeri daganata van.
Mivel már súlyos tüneteket okozott a betegség, az orvosok kilátásba helyezték a mihamarabbi műtét lehetőségét, előtte azonban három hónapig kemoterápiára kellett járni. A műtét előtti kezelés fő célja a tumor méretének csökkentése, ezzel is megkönnyítve a műtéti eltávolítást, a későbbi teljes gyógyulásért.
Boti teljes mértékben a tudatában volt betegségének, de nem hagyta el magát, erőt gyűjtött és mindig mondogatta magában, hogy meg fog gyógyulni.
A kemoterápiát sorstársaihoz hasonlóan fizikailag ő is megsínylette, ám a család bizakodott, hogy mindez a gyógyulás célját szolgálja. Hónapok múlva megtörtént az operáció, ami úgy tűnt, sikerrel járt…
Mindez tavaly történt. A műtét utáni időszakban Botond gyorsan elkezdett megerősödni, és már kezdett úgy tűnni, hogy minden rendben lesz. Fél évig tünetmentes volt, csak fenntartó kezelést kellett végezni rajta, és rendszeresen eljárni ellenőrző vizsgálatokra. Nemrég azonban elkezdett fájni Botond oldala, és kiderült, hogy kiújult a betegség a kisfiúnál, a hír pedig lesújtotta az egész családot.
Jelenleg újra kemoterápiára jár, ez erősebb, mint amit először kapott, emiatt kevesebb alkalommal fog rá sor kerülni. A legutolsó MR és CT vizsgálatok már nem találták nyomát a daganatnak, ezért ősszel már sor is kerülhet az őssejt átültetésre. Addig nem mehet közösségbe, de ennyi nélkülözés után ez már igazán meg se kottyan a bátor kisfiúnak. Mivel sejtes elemek előfordulhatnak még a szervezetében, ezért még pár kemoterápiás kezelésre sor kerül. Ha a fiziológiás értékek engedik, pár napra haza lehet menni két kemoterápia között.
A sok szenvedés ellenére a külső szemlélő nem is venné észre Botin, hogy beteg. Nincs letörve, bizalommal tekint a jövő felé. Boti nagyon szereti az autókat, a dinoszauruszokat és a katonás-lövöldözős játékokat, amiket gyakran együtt játszanak az unokatestvérével.
Boti anyukája nagyon aggódik a transzplantáció miatt, főleg a lehetséges mellékhatásoktól tart, ezért keresi az alternatív lehetőségeket. Ennyi megpróbáltatás, műtét, kemoterápia és még ki tudja hány féle kezelés után pedig ez egyáltalán nem meglepő. Tétlenül nézni, ahogy a gyermekünk szenved, a legnehezebb dolog a világon.
Nagyon drukkolunk Botinak, hogy az ősszel várható átültetés sikeres legyen, utána pedig gyorsan meggyógyuljon! Legalább ennyi erőt és kitartást kívánunk neki, mint amennyit eddig tanúsított.
Botond 2014. április 1. óta családtámogatási programunkban vesz részt, amely programot az adó 1 százalék felajánlásokból finanszírozunk.