A 4 éves neuroblasztómás Tomika története
Tavaly decemberben a 4 éves Tomi anyukájának az óvodából telefonáltak, hogy azonnal menjen érte, mert a kisfiú hányt és nagyon fáj a hasa. Az anyuka azonnal rohant a gyerekkel a háziorvoshoz, aki megállapította, hogy a kisfiúnak középfülgyulladása van. Tomi az előző napokban rendesen evett, semmilyen jel nem utalt arra, hogy bármi gond lenne. A háziorvos gyanította, hogy kapcsolat lehet a kétféle tünet között. Amikor megtapogatta a kisfiú hasát, azonnal tudta, hogy nagy a baj, és mentőt hívott a kis beteghez.
Tomit a gyermekklinikára szállították, ahol az orvosok megpróbáltak minél hamarabb rájönni arra, hogy mi lehet a tüneteinek az oka. Szövetminta vizsgálat után derült ki, hogy a kisfiúnak neuroblasztómája van.
A kemoterápiát még tavaly decemberben kezdték el, beültetett porton keresztül. A daganatos kisfiú négy hónapon át kapta az erős gyógyszereket. Tomi eleinte nagyon rosszul viselte a kórházi létet és a megterhelő kezelést, ami később sem volt könnyű, de mivel többször hazamehetett, így kicsit jobb lett a kedve. Mivel egyedül neveli két gyermekét, az édesanyának nagy nehézséget okozott az, hogy nem maradhatott bent éjszakára a beteg kisfiú mellett a kórházban, hiszen a 7 éves kislányát sem hagyhatta otthon egyedül.
Bár mindenki nagyon kedves volt: a nővérek, a kórházi pszichológus és a kórház óvó nénije- Tomit a sok szenvedés annyira meggyötörte, hogy már attól is összerezzent, ha fehér ruhás embert látott. Az viszont nagyon jól esett neki, hogy a bent tartózkodása alatt az ovis barátai többször is meglátogatták.
Amikor a kemoterápiát befejezték, az orvosok azt mondták, nem valószínű, hogy megtudják műteni a daganatos kisfiút. A tumor túlságosan át volt szőve vérerekkel, és a kisebb áttétek miatt is túlságosan kockázatos volt megkísérelni az operációt. A másik opció egy más típusú kemoterápia alkalmazása lett volna. Ezért még vártak a következő MRI vizsgálatig, aminek az eredménye alapján döntöttek a további beavatkozásokról.
A műtétre májusban mégis sor került. A tumort és a látható áttéteket sikerült eltávolítani, de sajnos csak a bal vese feláldozásával. Ezután hazaengedték a kisfiút, június óta pedig sugárkezelésre kell járnia.
A betegség miatti testi-lelki nélkülözés megterhelő, hiányoznak Tominak az óvodai barátok, a közös játék. Amíg erre nem kerülhet sor, addig Tomi mesefilmekkel és kirakós játékkal tereli el a figyelmét. A kisfiú édesanyja a nehéz anyagi körülmények ellenére próbál mindent megadni két kisgyermekének, ami nem könnyű, hiszen egyedül neveli őket. A folyamatos kórházi tartózkodás, utazás, gyógyszerek rengeteg pénzét vitték el a családnak.
Tomi nagyon nehéz időszakon megy keresztül, sokunk számára elképzelhetetlen megpróbáltatásokon van már túl. Bízunk abban, hogy a sugárkezelés minél hatékonyabbnak bizonyul, a lehető legkevesebb mellékhatással, és hogy Tomi minél hamarabb teljes mértékben meggyógyul.
Tomi 2013 óta családtámogatási programunkban vesz részt, amely programot az adó 1 százalék felajánlásokból finanszírozunk.
